azalaza.hu vicc és mém portál
Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.
Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!
Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.
De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont
szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:
„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –
Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
1937. április 11.
Zölderdőben vótam,
s egy üvegbe botóltam.
Lehajoltam némán,
csak nem kölnivíz, né mán.
S a zsebembe rakva, az illatos aqua
elkísért eddig, hogy elfogyjon keddig.
S ha együtt van már kaja pia fröccs kölni,
elkezdünk hát fröcskölni
Sivatagban él a teve,
locsolkodni jöttem, hehe!
Kerek erdő,templom, locsolok-e ? Nem ‘tom.
Zöld erdôben jártam,
barna medvét láttam.
Szereti a mézet,
add ide a pénzet!
Tele van a hajad kosszal,
meglocsollak Domestos-szal.
Zöld a moha, zöld a páfrány,
meglocsollak házisárkány.
Ződ erdőbe vótam,
adj egy sört, oszt jó van.
Az én kedves locsolómra, 2 tojás van festve,
akit vele meglocsolok, elmehet majd GYES-re.
Én kis kertész legény vagyok,
magam után szagot hagyok.
Legutóbbi hozzászólások